Fertőd (Süttör) története

Fertőd (horvátul: Herceško) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban. Magyarország északnyugati részén, a Fertő–Hanság kistájon található, néhány kilométerre délkeletre a Fertőtől, Ausztria határán. 1995-ben kapott városi rangot, ekkor 3179 lakosa volt. 1950-ben jött létre az Esterházy Miklós herceg által alapított Eszterháza (németül: Esterhaus) valamint az 1313-ban alapított Süttör (németül: Schüttern) községek egyesülésével.

Fertőd legismertebb látnivalója a "magyar Versailles" becenevű Esterházy-kastély. Ez volt a magyar arisztokrácia központja, Magyarország legfontosabb rokokó emlékműve. Ugyanazon család másik kastélya található kissé nyugatabbra, Kismartonban, de az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés megosztotta a hatalmas Esterházy-birtokot, valamint egész Magyarországot. Azóta Kismarton Burgenlandban, Ausztriában található.

A város művelődési, szellemi életének két fontos, és nélkülözhetetlen szerepet játszó színtere van. Az egyik a Muzsikaház, a másik a település szimbólumává vált Esterházy kastély.

Mai nevét a magyarországi közigazgatás átszervezése idején kapta, az Árpád-korban még meglévő Villa Ferteud (1234), Villa Ferteu (1265) – Iván, Sajtoskál és Nemesládony között lokalizálható település – után.

1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. Süttör volt az ősibb település, az oklevelek Süttör nevének változatait őrzik. Eszterháza neve először Esterházy (Fényes) Miklós herceg levelében (1766) olvasható: Schloss Eszterháza, azaz "eszterházai kastély".

Süttör volt a régebbi településrész. Írott forrásokban először 1313-ban szerepel Sehter névalakban. Régészeti leletek alapján tudjuk, hogy a kőkorban már lakott volt. A bronzkorból származó fülesbögrét is találtak. A népvándorlás korából frank csatabárdok kerültek elő.

Középkori jobbágyfalu. Birtokosai gyakran váltogatták egymást. A 14-15. században a Kanizsayak örökölték a földesúri címet, majd Nádasdy Tamás nádor házasság révén lett Süttör egy részének birtokosa. A másik területrész a Nádasdyak prkolájáé, később az udvarmesterüké. Földtulajdonosa volt még Megyery Imre Sopron vármegye birtokszerző alispánja. A két birtokrész hűtlenségi per kapcsán Nádasdy Ferenc egyesítette. A pert követően ismét gazdát cserélt a birtok. Később Esterházy Antal veszi saját kezelésébe, és a következő évszázadokban a családé marad. Fényes Elek 1851. évi geográfiai szótárában az állt: "Süttör magyar falu Eszterháza mellett 724 katolikus lakossal." Napjainkban süttöri porta van a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum-ban, népszerű nevén a Szentendrei Skanzenben, mint a Fertő-tó környék néprajzi képviselője. 

A bal első képen a bal oldalon látható a homlokzata, a mellette lévő ház a templom felé, ahol a boltíves kapu van, az a jelenlegi Rókafalvi Vendégház! 

Eszterháza története a 18. század második felében kezdődik. A Fertő zsombékos partjában Süttör határában Esterházy (Fényes) Miklós alapította. Az elképzelései és tervei alapján 1762-ben megkezdődött az évtizedekkel korábban épített vadászkastély főúri pompával való átépítése. Mire 1766-ban a kastély tető alá került, a szomszédságában falu született, melynek neve az Esterházy családtól származott. Egyutcás, városias elrendezésű község, mellette az eredeti angol ménes és a répacukorgyár.

Sopron vármegye alispánja 1906-ban nyilvánította községgé Eszterházát.

A városhoz kapcsolható személyek

• Az Esterházy-család
• Joseph Haydn (Rohrau, Ausztria, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző két évtizedig lakott Eszterházán (Fertődön), az Esterházyak zenekarának vezetője, a muzsikusok és a színtársulat gazdasági ügyeinek intézője, a műsorok összeállítója, betanítója és rendezője volt.
• Porpáczy Aladár biológus, Kossuth-díjas kertészmérnök, növénynemesítő, a magyar korszerű gyümölcsnemesítés megalapítója és megszervezője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Kollányi László növénynemesítő, címzetes egyetemi tanár

Kulturális intézményei, eseményei

A város művelődési, szellemi életének két fontos, és nélkülözhetetlen szerepet játszó színtere van. Az egyik a Muzsikaház, a másik a település szimbólumává vált Esterházy kastély.